A második történet elég tragikus véget ér, de mindenképp megér egy említést, hiszen jót tettünk. Tavaly egy nyári estén anyukámmal sétáltunk haza fele, és a Szentendrei út szélén megláttunk egy sérült kis macskát. Azonnal tudtuk, hogy nem hagyhatjuk ott. Bementünk egy közeli üzletbe ahonnan szereztünk egy karton dobozt és megmentettük a kiscicát az útról. Sajnos haza nem vihettük, mivel otthon van egy cica, és nem szerettük volna, ha elkap tőle valamilyen betegséget. Elvittük a helyi állatorvos hoz, ahol kapott sok gyógyszert, hogy jobban legyen. Szerencsére nagyobb baja nem volt csak egy kis macskanáthája. Ezután egy kedves hölgy felajánlotta, hogy örökbe tudja fogadni kettő hét múlva. Addig mi álltuk a gyógyszeres kezelését, mert mindenképpen szerettük volna, hogy meggyógyuljon. Ugyebár az állatorvosi rendelőben nem maradhatott ki, ezért kellett találunk egy megoldást. Szerencsére az Árvácska befogadta és gondozta a cicát. Sajnos egy hirtelen betegség folytán elpusztult az otthonban. Senki sem tehetett róla hogy így alakult, mindenki megtette, amit tudott!

Nagy Henrietta – Móricz Zsigmond Gimnázium, Szentendre