Ezt a történetet édesanyám mesélte, amikor ő kislány volt, akkor történt. Fényképet sajnos csak az internetről tudok csatolni, mert akkor nem készült erről fénykép.

Az én nagyapám nagyon szerette a madarakat. Állandóan figyelte a madárfészkeket, a fiatal fákon könnyen észrevette őket. Egyszer talált egy fiókát kiesve a fészekből. Hazavitte, és mivel általában volt otthon madaruk (kanárik, papagájok), volt kalitkájuk. Kibélelt egy dobozt vattával és abba rakta a kismadarat. Összerágta a főtt kemény tojássárgáját, és szem-csepegtető pipettából elkezdte etetni. Szépen cseperedett a kismadár. Történt egyszer, hogy az egész család elutazott vidékre, természetesen a kis árvát is vitték magukkal nehogy éhen haljon, amíg nem voltak otthon. Már hazafelé tartottak, amikor a kismadár megéhezett és a visegrádi buszmegállóban kellett megetetni. Ahogy tollasodott kiderült, hogy tengelic lesz belőle. A következő nyáron jött látogatóba nagypapám édesanyja, és mivel ő is odavolt a madarakért, elvitte magával Recskre. Ott nagyon jól érezte magát, amíg az egyik macska el nem kapta.

Édesanyámék megsiratták a kismadarat, hiszen nagyon a szívükhöz nőtt. Aztán a nagypapám hozott egy új kismadarat…

Korsós Csenge – Móricz Zsigmond Gimnázium, Szentendre