Édesanyám, amikor kislány volt sokat nyaralt nagymamájánál az Ipoly mellett. Volt ott baromfiudvar is, mint minden falusi portán. Csirkék, tyúkok, nyulak, kacsák, libák, disznók. Minden hajnalban a libákat leengedték az Ipolyra fürödni. Tudták az útvonalat, nem tévedt el soha egyik sem. Édesanyám sokat segített a mamájának, egyszer meg is csípte a lábát egy kisliba. A libák egésznap az Ipolyban fürödtek és a parton legelésztek. Délutánonként, amikor a nap lemenőben volt, a libák tudták, hogy haza kell indulni. Minden csoportnak megvolt a vezére, a többiek utána mentek. Véletlenül sem tévedtek el, minden liba tudta, melyik udvarba kell bekanyarodni. Mire lement a nap az összes liba a saját baromfiudvarában tért nyugovóra.

Korsós Csenge – Móricz Zsigmond Gimnázium, Szentendre