Molli egy 12 éves labrador, aki kicsit túlsúlyos és már nem fiatal ,viszont még mindig bírja a megpróbáltatásokat. Molli  fiatalon sem volt kis termetű és vékony sem, viszont nagyon játékos,  aki jó sokat bírt szaladni , ahogy én és a barátaim is.

Ebből adódóan régen az időm nagy részét azzal töltöttem, hogy szimplán  kimentem a hátsó udvarra a többiekkel és órákig csak kergettük Mollit azzal a céllal  hogy elvegyünk tőle egy botot és amikor ez sikerült csak annyit tettünk, hogy eldobtuk neki és kezdődött az egész kergetőzés előröl. Sokat mentünk vele egy bányatóhoz ,ahol lehetett Mollinak és nekünk is úszni és ott ugyan úgy naphosszat játszottunk vele.  Az egyetlen gond ,amikor vízpart közelben voltunk,  ha látott egy döglött halat, akkor belehemperget azért, hogy átvegye a szagát, ami valószínűleg valamilyen ösztönös viselkedés, vagy csak ehhez volt kedve. Enni nagyon szeretett régen is és most is, ami meg is látszik rajta, bár ez azért is volt, mert ha valaki meglátta nem lehetett ellenállni  a nézésének. Egyik sajátossága még, hogy az embereket nagyon szereti és nagyon sokat tűr, mert akármi történt vele, mint például véletlen ráléptünk a farkára, még csak ránk sem morgott, és ugyan így szereti a többi állatot, akármi  is legyen az macska, kutya vagy hörcsög, általában ha odamegy egy emberhez azért , hogy megsimogassák akkor pár másodperc után hanyatt vágja magát mindenkinél. Egy nagyon szeretetre méltó kutya, sok minden meglett neki tanítva és mint az ül, marad, fekszik, lábhoz, pacsi, vagy az hogy nem mehet fel ágyra vagy kanapéra, bár én ezt nem akartam , hogy megtanulja  nekem sem volt más választásom, de ennek ellenére jó pár év után próbáltam vissza szoktatni rá, de ez annyira benne maradt vagy annyira megszokta, hogy igazából nem is vágyik vissza  rá. Akár terápiás kutya is lehetne belőle, mivel megérezte mindig, ha a családba valakinek rossz kedve vagy kicsit maga alatt volt, ekkor ő mindig oda jött megvigasztalni , kicsit jobb fényre deríteni. Egy ilyen háziállat  jelenléte  szerintem elkerülhetetlen a teljes  mentális egészség érdekében.

Molli egy olyan kutya aki nélkül el sem tudnám képzelni az életem,  mert nagyon sokat hozzátett, és bár már nem olyan fürge vagy mozgékony, mint régen volt még belül ugyanolyan fiatal és játékos.

Horváth Ákos – Than Károly Ökoiskola, Budapest